A járványügyi helyzetre tekintettel 5 hetes felkészülés maradt az idei Balaton átúszásra. Az átúszás hajnalán 4 órától vártam az ébresztőórám jelzését, mivel nem szerettem volna elaludni és későn indulni, mert az előzetes hírek, beszélgetések alapján nagyon sok ember várta a rendezvény megrendezését. Az előre jelzett jó időjárás a tökéletes – már majdnem meleg – vízhőmérsékletre tekintettel nagyon sokan tervezték a tó átúszását. 6 óra előtt útnak indultunk. Sümegig alig találkoztunk az úton gépjárművekkel. Balatonedericstől már folyamatos kocsi sor alakult ki. Szombat reggel 7 óra körül ez kicsit meglepő volt. A Balatonon nyaraló emberek ilyen korán még csak a másik oldalukra szoktak fordulni az éjszakai bulizást követően. Révfülöp előtt már hosszú kilométereken keresztül álltak az útszélén a vasúti sínek mellett az autók. A rajt zóna felé pedig hömpölygött a tömeg. Barátaink révén mi a Halász utcában tudtunk leparkolni a versenyközponttól pár méterre. 7 óra 20 perc körül már több ezer ember várt a nevezésre. A verseny színvonalát emelték válogatott úszóink, olimpiai reménységeink Rasovszky Kristóf világbajnok, 2x Európa-bajnok ifjúsági világbajnok és Olasz Anna világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes hosszútávúszóink. Kristóf csúcskísérletet jelentett be a verseny előtt, így nagy szurkolás mellett vághattak neki az úszásnak. 9 óra előtt nem sokkal mi is kiálltuk a sorunkat és egy kis bemelegítést követően vízbe is vetettük magunkat lányommal. A strand és a móló közötti tükörsima víz kezdett egy picit fodrozódni, majd a parttól közel 2 kilométerrel egész komoly hullámokkal találkoztunk. Szép, egyenletes tempóval hagytuk el sorban a biztosításra kihelyezett hajókat, vitorlásokat. Már csak kb. 1 km volt vissza, amikor elértünk az átúszás kritikus pontjához. Nem a felkészültség hiányossága miatt, mert a felkészülés 5 hete optimálisra sikerült. A verseny szervezői ugyanis gondoltak – teljesen jogosan – azokra az úszókra is, akik a járványügyi helyzet miatt nem, vagy csak keveset tudtak edzeni. Ők a déli partról indultak a féltáv teljesítésére. A közös úszófolyosón besűrűsödött a mezőny. Az egymás mellett haladó 5-6 vagy 8 fős társaságok akadálypályává változtatták a vizet, akiket jobbról, balról kellett előzgetni, amire jöttek az epés megjegyzések „Te nem érsz rá?” „Hova olyan sietős?” Idővel ez eléggé zavaróvá vált és elgondolkodtam, hogy átváltsak „fürdőző úszóvá”, de akkor kicsit előbbre nézve megláttam a Célt, így erőt vettem magamon és kerülgetve az úszókat, átbújva a hajókötelek alatt – a beszólásokkal nem foglalkozva – úsztam tovább és értem célba. A tavalyi 2 órás időmet sikerült fentiek ellenére is 1:57:19-re megjavítanom, ahogy sikerült a csúcsjavítás Rasovszky Kristófnak is. Sajnos Annának nem jött össze 37 mp-cel elmaradt Risztov Éva 2016-os idejétől. A parton jól jött a meleg teás frissítés és a szponzorok által felajánlott péksütemény, na és a Balaton Bumm. A parton jó volt látni a sok úszót, akik fel voltak töltődve a sok élménnyel, amit az átúszás adott nekik. Jövőre pedig vár bennünk a 39. Lidl Balaton átúszás, mert az ideit #megúsztam/átúsztam.

Kovács József Tibor

A képgalériát ide kattintva nézheted meg!