Az idei 8. Agro-Alfa City Cross belvárosi kerékpár- és futóverseny szeptember 18-án került megrendezésre. Most is Kőszeg városa adott otthont és a Fő tér szolgált most is versenyközpontként. Itt állították fel azokat az akadályokat, melyeken a kerékpárosoknak kellett áthajtani. Mountain bike-os verseny volt ez mindig is, és ez volt a második alkalom, hogy a szervezők úgy gondolták, hogy ugyanazt a pályát futva is meg lehet tenni. Mivel az építkezések a belvárosban és a vár környékén befejeződtek, a pálya részben visszatért az eredeti nyomvonalára és új szakaszok is kerültek bele. A polgármesteri hivatal melletti szűk átjáró visszakerült az útvonalba és a várban a külső falakon belül is haladt útvonal. 1800 méter volt egy kör, melyet természetes és mesterséges akadályok tarkították és a talaj is változatos volt. Fűvel borított szakaszok a macskaköves burkolatok mellett, valamint a várfal kővel kirakott belső része is gazdagította a repertoárt, továbbá meglepetésként a várárokban és a Fő téren keresztbe rakott méteres fahasábok is okoztak némi nehézséget.
12:15-öt ütött az óra, amikor azt a 11 nevezőt a rajt területére szólították, akik előre neveztek. Mi is meglepődtünk nagyon, hisz mindenki abban reménykedett, hogy az extrém futások kedvelői többen lesznek. A tavalyi 25 ember sem volt sok, de 11? Így szinte parti hangulatban indultunk a versenyen Sándor Zsolttal. A szabályok azonosak a bringásokéval. Egy órán át kell futni a pályán és minél több kört megtenni. A verseny utolsó köre akkor kezdődik, amikor az abszolút első versenyző - az egy óra alatt legtöbb kört teljesítő -, egy órát követően először lépi át a célkaput. Miután az abszolút első versenyző teljesíti az utolsó körét, a többi versenyző már nem kezdhet új kört. Az eredmény a megtett körök számából és azonos számú körök esetén a mért idő alapján kerül kiszámításra.
12:15-kor indult a rajt és egy óra múlva 13:17-kor a SZOESE versenyzője, Kiss Sándor átlépte a célvonalat, így az előtte futók még egy körre kimehettek, de akik őt követték már csak a célba futhattak be. Sándor Zsolt így a hét kört 1:10 alatt, míg nekem nyolc kört sikerült teljesíteni 1:18 alatt, ami az eredménylistán kategóriánkban a harmadik helyet jelentette mind a kettőnknek. Senkinek sem kellett feladni a versenyt és fizikai sérülés nélkül mindenki beért. Lelki sérülést csak páran szenvedtek; főleg a szervezők, akik egyfajta kudarcként élték meg, hogy csak egy maroknyi futó indult el a versenyen. A közönség és a kísérők is csak kevesen voltak, így a futókról sem a facebook, sem az egyéb oldalakon nem szerepelnek fotók, mintha ott sem lettek volna. Azt hiszem ez a két évnyi próba megmutatta, hogy a hagyományos Írottkő és História futóversenyek mellett egy ilyen „futóversenynek” nincsen helye ebben a szezonban ezen a pályán.

Nagy Tibor

KÉPEK!