2024. december 01-én, vasárnap került megrendezésre a Nyúlcipőbolt által promótált Budai Trail terepfutóverseny. A verseny útvonala érinti a Budai hegyek legszebb részeit. A tél első napján három távon lehetett próbára tenni magunkat, melyeket méretükre utaló betűkkel jelöltek: S (13 km), M (17 km) és az általam választott L (27 km). A távomhoz tartozott még kb. 900 m +D szintemelkedés. A versenyközpontnak a Telki Sportcsarnok adott otthont, fűtött belső térrel, mosdókkal és zuhanyzási lehetőséggel. Mellény, rövid ujjú mez és karszár kombinációval akartam indulni, de a rajt előtt vettem észre, hogy a karszár bizony otthon maradt. Szerencsére szikrázó napsütés és 8-9 fokos hőmérséklet fogadott minket és az előrejelzés szerint ez kitart a nap folyamán. A rajtban találkoztam Gyepes Bélával és váltottunk pár szót, latolgatva az tempót. Én 3 óra körüli teljesítést gondoltam ki magamnak, mivel a Tanúhegyek kaptatói elég rendesen kikészítettek és a szintemelkedés szinte ugyanennyi lesz itt is, ráadásul még a távolság is plusz 5 km. Ő jóval pesszimistábban állt a dologhoz, mondván megfázás tüneteit produkálja, de aztán megegyeztünk abban, hogy majdcsak lesz valahogy. A 10 órás rajtot követően aszfalton haladtunk egy jó kilómétert, majd jött egy agyagos-homokos ösvény, ami bevezetett minket az erdőbe. Végig folyamatosan felfelé emelkedő ösvényeken haladtunk és már szinte „vártam” mikor jönnek a sétálós részek. Legnagyobb megdöbbenésemre erre 10 km körül került sor a Nagyszénásra való feljutás során. A csippantás után „végre egy kis lejtő” megjegyzéssel elindultunk Nagykovácsi felé. Azon áthaladva, mielőtt ismét elhagytuk volna a települést, a frissítőpontnál vizet, kólát és gumicukrot vételeztem, hogy még csak véletlenül se ismétlődhessen meg a balatoni ’elfogyott a minden is’ fiaskó. Ismét felfelé indultunk egy erdei ösvényen és az órán ellenőriztem az eddig megtett szintet. Örömmel láttam, hogy már több mint fele megvan és irány a Tarnai-pihenő. A kilátás pazar, de pihenésre nem volt idő. Közben becsatlakoztak a rövidebb távokon induló sporttársak is, így ismét kicsit sűrűbb lett a mezőny, de legalább jókat lehetett előzni. Az erdőből kiérve egy egészen széles és meggyőzően emelkedő erdei köves úton találtuk magunkat, amelyet a körülöttem lévőkkel egyetemben sétálósnak nyilvánítottunk. Az utolsó pár km-es etap megegyezett a kivezető szakasszal, így végig lefelé lehetett jó tempót menni. A célban érem a nyakba, a sportcsarnokban sör (mentes) és meleg étel várt. Bélával visszatöltöttünk és megvitattuk a pályát, a cipőket és a jövőbeli versenyterveket. És a számok: 2 óra 49 perc 36 másodperc, 27 km és a hozzá tartozó 854 m +D. Ez a teljesítmény az 87. helyre volt elég a 253 indulóból.
Egy újabb bejegyzés a jövő évi naptárba.

Király(fi) Gábor

A képgalériát ide kattintva nézheted meg!