A híres, hírhedt kaposvári dombokat látogattuk meg június 24-én vasárnap. Somogyország kellős közepébe Kaposvár melletti Deseda tavon rendezték meg az eXtremeMan 113 elnevezésű triatlonversenyt. A verseny  része az eXtremeMan Tour sorozatnak, un. féltávon lehet indulni. Idén a toponári strandot felújítják így a tó ellentétes oldalára érkeztünk és már harsogott is Péter Attila szpiker hangja. Sokak számára ismerős lehet ez a hang, nagyon sok triatlon és futóversenyen találkozhattunk már vele. Éppen a fél távú triatlonverseny egyszerű receptjét mondta el, mely szerint: 1900 m úszkálást követően, csupán 90 km-t kell kerékpározunk a környéken hogy ezzel bemelegítsünk arra, a 20 km-s futásra, ami után még pontosan 1 km-t tudunk sprintelni és mosolyogva célba futni, így pontosan 113 km-t megtéve. Ilyen egyszerű az egész!
Ketten képviseltük az IPA Szombathely Szervezetét, Király Gáborral korán reggel 5.00-kor indultunk és így is csak épp, hogy odaértünk 8.00 után pár perccel, majd gyors rajtszám ragasztás a sisakra, kerékpárra és az öltözés következett, pontosabban vetkőzés az úszásra. Vékony padlón keresztül sétáltunk a gátra a  20°C-os, Deseda-tó partjára. Csupán 200-an álltunk a gát partján ahol a leges legegyszerűbb úszó pálya tárult elénk. Az 1 km-re lévő bóját kellett elérni, megkerülni majd visszaúszni az előbbiekben már említett padlós gátrészre. Nem volt tolongás, verekedés, talán emiatt is sikerült egész jó idővel 43 és 45 perccel kijönni az 1900 m-es úszásból és egy gyors öltözés után nekivágni a hírhedt kaposvári pályának.
Ez az útvonal sem volt nagyon meg bonyolítva, 45 km-re kellett elkerekezni majd ott megfordulva visszatérni a tóhoz. Nos, ez csak idézőjelben volt kerekezés, mert itt mutatkozott meg igazán az előre jelzett 1200 méter szint. Kettő és négy számjegyű utakon küszködtünk az emelkedőkkel és a rossz aszfalt minőség miatt néhol a lejtőkkel is, hisz olyan meredek dombok voltak melyek tetejéről az 50-55 km/h-s sebesség könnyedén elérhető volt, míg a másik oldalon néha csak 10-11 km/h-t mutatott a kijelző. Elég rendesen szét is rázta a vállainkat a rossz minőségű aszfalt, így valóságos felüdülés volt, amikor nekiállhatunk futni. A tó nyugati oldalán, egy kerékpárúton kellett oda-vissza szaladni 2,5 km-t. Négyszer látogattuk meg a fordítót. A tűző napon éppúgy futni kellett, mint az árnyékot adó fák oltalmában, így eléggé változatosra sikerült a pálya vonalvezetése. És, hogy teljes mértékben szimulálja a  kerékpáros pálya lankáit, két helyen találkozhattunk egy-egy15-20 méter hosszan elnyúló 8-10 méter magasra vezető szakasszal. Az első két körben még csak mentek ezek a "lépcsők" futva is, de a két utolsóban bizony én is követtem számos elcsigázott sorstársam példáját és együtt felsétáltunk rajta. Mindezek ellenére nem sokkal rosszabb idővel érkeztünk a célba 6 óra 26 perc és 6 óra 39 percet mutatott a kijelző.
Én először voltam ezen a pályán, de korábban már sokat hallottam róla, így a felkészülés során megpróbáltam olyan szakaszokon edzeni, amik hasonlítanak hozzá, ami több kevesebb sikerrel meg is valósult. Mindazonáltal, a rossz, helyenként borzalmas minőségű aszfaltot csak nehezen tudtam elviselni, és ahogy hallottam ezzel mások is így voltak. Ezt azonban teljes mértékben ellensúlyozta a szervezők pozitív hozzáállása, és a Nágocs községben felállított frissítőponton tapasztalt hangulat. A településen éppen falunap volt, így egy karneválba csöppentünk egy pillanatra, ami felüdítő élmény volt. Szerencsésen végi értünk a pályán és ezt még a tombola sorsolás is fokozta, melynek során Nágocs község meglepetés ajándékcsomagját nyertem. Amint a képeken is látható kellemes meglepetést ért.

Nagy Tibor

A képgalériát ide kattintva nézheted meg!