2022. évben is eljött az év leghosszabb napjaként emlegetett hosszútávú triatlon országos bajnokság a Nagyatád ExtremeMan. Az idei évben mindenki nagy megdöbbenésére a korábbi hőségriadós időjárási viszonyokkal szemben 18 fok körüli hőmérséklet és eső várt minket a Gyékényesi tó partján. Na de ugye az IRONMAN-ek hiába édes pofák még sincsenek cukorból, így senkiben nem merült fel a megmérettetéstől való visszalépés. A víz kellemesen langyos volt és szép tiszta, mint mindig. A harmadik kör teljesítése után örömmel nyugtáztam, hogy közel 5 percet javítottam a tavalyi időmhöz képest és a gyorsnak nem nevezhető depót követően már következett is a „vízibiciklizés”. Ebben a versenyszámban nem kellett törődni az esetleges túlmelegedéssel, az égi áldás kitartott a táv jó részén. A hőmérséklet nem akart 25 fok fölé kúszni és a meg-megélénkülő légmozgásban lobogó, folyamatosan újra vizesedő ruházat is rontott a hőérzeten. Egyes szakaszokon fogvacogva szorítottam a kormányt a szétázott kezeimmel és irigykedve néztem az esőálló ruhával rendelkező sporttársakat. A kerékpározás végére elállt az eső és a tavalyi időmhöz képest 15 perc lemaradással érkeztem a második depóba. A cipő levételét követően láttam, hogy a lábam is jól szétázott, de örültem neki, hogy végre száraz ruhát vehetek fel és bíztam benne, hogy a futáson már minden rendben lesz.  Az első két körben nem is volt semmi probléma, a tervezett tempómat tudtam menni. A szurkolói és a frisstő pontokon nagyon jó volt a hangulat és már-már elhittem, hogy végre meg tudok futni egy jó maratoni időt. Persze, ez nem is tudom miért fordult meg a fejemben, hiszen tisztában voltam vele, hogy idén főleg 10 és 20 km közötti távokat futottam csak. Így ahogy várható volt féltávtól lassulni kezdtem és folyamatosan az órámat néztem és számolgattam vajon mire lesz ez elég. Az utolsó körre sikerült valahonnan találnom némi tartalékot és azt felhasználva éppen beértem 14 órán belül. A célban várt az IRONMAN megszólítás, az érem, a rózsa, a póló, a kaja, a sör………… nem feltétlenül ez volt a fontossági sorrend J. Örültem, hogy ismét megcsináltam és sajnáltam, hogy egy évet kell várni arra, hogy ismét meg tudjak küzdeni az elemekkel, a sporttársakkal és önmagammal.

Király Gábor

A képgalériát ide kattintva nézheted meg!