2020. október 06-án tartották a 35. Spar Budapest maratont. Tavaly előtt sikerült rajta részt vennem, nagy élmény volt. Az idén is ki kellett hagynom több okból is. Ezek egyike egy újabb sérülés. Ebből felépülőben október 25-én egy szép napsütéses délután nem bírtam ellenállni a késztetésnek és a meghirdetett virtuális 10 km-es távra elindultam egy próbafutásra, hogy mennyire gyógyultam meg. Pár száz méter után rá kellett döbbennem, hogy a hétköznapi terhelés közbeni fájdalmak hiánya nem egyenlő a sportolás közben tapasztaltakkal. Minden lépésnél megjött a szúró fájdalom, de a futásra koncentrálva azért elég jól figyelmen kívül tudtam hagyni. Nem erőltettem nagyobb tempót, hogy ne essek vissza a gyógyulásban, így az időm sem lett a saját szintemhez képest sem jó – 1:01:15. Azért hazaérkezve leadtam a nevezést a virtuális versenyre, melyen végül korosztályomban még így is a 12 lettem.
És hogy mi a tanulság? Időt kell hagyni a szervezetnek a meggyógyulásra és bízni kell a jövőben, abban, hogy majd ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk Értsük ezt úgy is, hogy a vírushelyzetnek is vége lesz egyszer és nem csak a virtuális versenyeken lehet részt venni, hanem egy igazi jó kis együtt futáson. Már nagyon várom!

R.A.

A képgalériát ide kattintva nézheted meg!