Május 07.
Erdélyi kirándulásunk első napján reggel már fél ötkor elkezdett gyülekezni az utazó keret. A buszra várakozás közben izgatott, öröm teljes társalgás folyt a rendőrség Deák Ferenc utcai kapujánál. A busz érkezése után gyors bepakolást követően mindenki elfoglalta felállítása, akarom mondani leültetési helyét az elnök asszony által meghatározottak szerint. Aztán jöttek a km-k, az órák teltek. Jó iramban vettük a magyarországi etapot. A határátlépés nulla várakozással, gurulásból ment és tartott tovább a km-k legyűrése egészen a Királyhágóig. A magyarországi két pihenő után ez volt az első külföldi, itt azonban egy kicsit hosszabban időztünk. Nem csak az egészségügyi szünetre volt idő, hanem a csodás táj megtekintésére és a csoportkép elkészítésére is. Egy újabb buszos szakasz után Kőrösfőn álltunk meg, a fakazettás mennyezetű erőd templom megtekintésére. Innen aztán első napi etapunk végállomásáig, a szállásunknak helyet adó Zetelakáig száguldottunk, ahol vendéglátóink étellel és itallal fogadtak minket. Este későn 910 km buszos út után estünk ágyba.

Május 08.
A második nap délelőttjén még megúsztuk eső nélkül, bár felhős-borongós volt az idő. Így a Csíksomlyói kegytemplom megtekintése zavartalan volt. Onnan egy jókora utat megtéve a Gyilkos tóhoz látogattuk el, miután szemerkélő esőben érkeztünk a Békás szoroshoz. Ez nem riasztott el minket, a csodás látvány kárpótolt mindannyiunkat. Szállásunkra útban visszafelé megálltunk még a Zetelaki gát Zeteváraljai víztározó komplexumnál.

Május 09.
Pénteken reggel az éjjeli kiadós égi áldás után szemerkélő esőben indultunk el Nyergestetőre, az 1849. augusztus 01-i csatában hősi halált halt 1000 székely emlékére emelt emlékműhöz és kopjaparkhoz. Odaérkezésünkre elállt az eső, mire indultunk, már látszott, hogy nem messze szakadozik a felhőzet. Visszautunkon a Csíki Sörgyárba “tévedtünk be” előre kitervelten gyárlátogatásra (sörkóstolással és cipóban sült csülökkel fűszerezve). Induláskor már sütött a nap, így csapatunk jókedvűen ért Zetelakára Szegedi Ágneshez lekvárkóstolóra. Miután az éléskamrák utántöltéséről is gondoskodtunk, jöhetett a medveles. No nem Micimackó, hanem valódi barnamedvék. Vacsora után ismét vidám beszélgetéssel töltöttük az estét.

Május 10.
Szombaton reggel napsütés fogadott minket. Az első programpont a segesvári vár megtámadása és elfoglalása volt. Ezt követően a szelykefürdői Mini Transilvánia parkot néztük meg, ahol Székelyföld nevezetességeinek makettjeit tekintettük meg, majd a mellette lévő székelykapu múzeumot Orbán Balázs emlékművével. A vacsora után Antal Imre és felesége, Anikó látta vendégül különítményünket.

Május 11.
Vasárnaphoz érkezvén reggel borús időre ébredtünk, mely a nap nagy részében elkísért minket. Reggeli után a kiküldetésben lévők egyharmada a kilenc órás szentmisén vett részt Székelyföld 3. legnagyobb templomában, Zetelakán, a szállásunk “helye szerint illetékes” plébánián. A misét követően Jakócs Zoltán kántor úr még külön 10 perces orgona koncertet tartott számunkra. A templomból kijőve már láttuk gyülekezni az első áldozókat, keresztszüleiket és rokonaikat, de székely népviseletben.
Kis különítményünk ezt követően Koroncón megtekintette Józsa János fazekas remekműveit, ahol vásárolni is lehetett, innen pedig elsétáltunk a korondi kirakodó vásárba, hogy az otthon maradottaknak emlékeket szerezzünk be. Visszautunkon Farkaslakán megálltunk még Márton Áron síremlékénél is tiszteletünket leróni. Épp időben érkeztünk vissza Zetelakára, hogy az esti ElClassico meccset meg tudjuk nézni a Székely tanya étteremben. A csapat másik fele addig Gáspár Hajnal füvesasszonynál volt továbbképzésen gyógyfüvekből, gyógyteákból és kenőcsökből.
A vacsora után az elmúlt napokhoz képest korai lefekvés volt soron, hogy a másnapi hazaút okán bekövetkező hajnali kelés ne okozzon akkora pszichés megterhelést.

Május 12.
Reggel korán keltünk, 1 fokban pakoltunk és napsütésben indultunk. Gyulafehérváron megtekintettük a katolikus érseki székhelyet és katedrálist valamint a mellette lévő ortodox székesegyházat is. Majd útra keltünk és egy útépítés miatti 3/4 órás dugó kivételével zökkenő mentesen értünk haza este.

A napi eseményleírásokon kívül elsősorban meg kell említeni házigazdáink kedvességét, barátságosságát. Sok szép tájat, épületeket láttunk és sok élménnyel gazdagodtunk. “Nem kizárt”, hogy visszajövünk még, főleg, hogy rengeteg látnivalót még nem tekintettük meg.

R.A.