34. Spar-Budapest Maraton

2019. szeptember 30., 09:00
Budapesti városnézés - futva

A nyugat Európából illetőleg a távolkeletről érkező turisták számára szervezett gyalogos idegenvezetést 2019 szeptemberében a BSI. A Duna jobb és bal partját a Rákóczi hídtól egészen Óbudáig lehetett megtekinteni. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy valami turisztikai program leírás fog következni, megnyugtatok mindenkit, ez csupán egy maratoni futásról szóló rövid beszámoló. Szeptember 29-én, egy verőfényes vasárnap reggel az ELTE Budapest, Pázmány Péter sétányon levő épülete előtt, a rakparton több ezer futó várt a dudaszóra a 34. Spar Budapest Maraton futóverseny mezőnyében. A már előzőekben említett gyönyörű és változatos útvonalon, 42 195 méteren, futólépésben világörökségi helyszíneket, Duna-hidakat, a Gellért-hegyet, a Budai Várat és a Parlament épületét  nézhettük meg. Francia, angol, német és más azonosíthatatlan keleti nyelveken csíphettünk el beszélgetéseket, mikor Király Gáborral a 3-as rajtzónába 8:45-kor beálltunk. A klasszikus távot választottuk és az egyéni teljesítést. 09:00- kor elindultak az első zónákban állók, majd öt perc múlva mi startoltunk. A terv, alacsony pulzus mellett 5 perc 30 másodperces kilométerekkel a legtovább futni, majd ha lehetséges még gyorsítani. Ez mellé párosult még egy hevenyészett frissítési terv is, ami számomra nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egészen 27 km-ig együtt futottunk, de nálam ott érkezett a "kalapácsos ember". Éreztem a szomjúságot, kiszáradt a szám és ez már késő volt. Kevés volt a folyadék, egy kissé dehidratálódtam. A következő három kilométerben próbáltam magam összeszedni, hogy mire az Árpád hídról a Margitszigetre kanyarodok arra a mozgásom és kinézetem ne egy zombiéra hasonlítson. A futofoto.hu képei szerint ez nem igazán sikerült, így a szigeten átérve már túlélő üzemmódban közeledtem a cél felé. Séta-futás kombinációval kellett sajnos a hátra lévő 10 km-t megtennem, hogy végre a célegyenesbe érkezzek. Itt jutott eszembe egyik ultrafutó társunk tanácsa: "ha nagyon nem megy a futás, akkor mindig csak a következő fáig fuss el, aztán a következő házig, majd a következő villanyoszlopig. Mindig csak egy kicsit." Nos, ezen a szakaszon a városnézés számomra már csak az előzőekben említett oszlopokra korlátozódott, még a Parlament impozáns épülete sem tudott feldobni. Az utolsó 3 km-en négy földön fekvő futónak nyújtottak orvosi segítséget, ami szintén nem pozitívan hatott rám. Nem igazán szokott a szám fülig érni a célban ilyen távokon, de itt örültem, hogy nincs tovább. Gábor ekkor már a célban várt, aki szintén vegyes érzésekkel érkezett oda.
Egy újabb szép érem került a gyűjteményünkbe, amiért meg kellett szenvedni. Gábor 03:54:37-es, míg én ismét a négy órás időn kívül 04:06:18-as idővel érkeztem a célba.

Nagy Tibor

A képgalériát ide kattintva nézheted meg!




« Vissza az előző oldalra!


IPA Szombathelyi Szervezet - Magyar