Novemberben az ősz utolsó hónapjában, és annak is a végén jártunk. A reggeli és az esti futásokhoz is már jól be kellett öltözni, úgy tűnt elérkezett futás szempontjából az év vége. Próbáltunk egy olyan versenyt választani, amely méltó befejezése lesz ennek az igazán sikeres futó évnek, így esett a választás a BSI által Siófokon rendezett, K&H mozdulj Balaton maraton elnevezésű rendezvényre abban is a 42 km-es maratoni távot választottuk. Nagy örömünkre az IPA Szombathelyi Szervezet elnöke, Ribes Attila is velünk tartott, sőt a 14 km-es távot választva velünk együtt rajtolt. 2016-ban Király Gábor már részt vett ezen a rendezvényen, akkor is maratont futott, „Darabos maraton” néven jelent meg az írása.
A teljesíthető távok bősége miatt rengetegen voltak mindkét napon. A futók száma elérte a 6000 főt, akik 14, 21 és 7 km-es távokon indulhattak, akár mindkét napon 10:00, 12:30 és 16:00 órakor. Volt, aki csak egy rajthoz állt oda, de többen teljesítették az egy napos félmaratont egy vagy két részletben, de maratont is lehetett futni akár két nap alatt két részletben. Az igazi kihívás azonban az egy napos, három részletben történő teljesítés. Király Gáborral mi erre vállalkoztunk és így a november 25-i, szombati napra neveztünk.
Az időjárás vonatkozásában sok jóra nem számítottunk, de ahogy szokták mondani „Készülj a legrosszabbra és reméld a legjobbat”. Borús volt az idő, a nap sugarai csak egy negyed órára tudták áttörni a felhők által szürkére festett eget. Nem is mozdultak, ott trónoltak a magyar tenger és a város felett, mert az egész napot teljes szélcsend jellemezte. Mindehhez +9 °C-os hőmérséklet társult. A Balaton déli partjának „fővárosában” az élet, így november végén újra felpezsdült.
10:00 órakor az első 14 km-es táv rajtjánál hárman álltunk és ez az első futás nagyon jó idővel végződött mindannyiunk számára. A futóversenyek világába visszatérő Ribes Attila 1:13 alatt teljesítette a távot, és mi is a tervezett 1:10-es idővel érkeztünk meg az első pihenőre. A saját időeredmények megdöntése minden futónak mindig ott lebeg a szeme előtt, ezért az ősszel a Budapest Spar Maratonon elért időeredményünket szerettük volna legalább elérni, de titokban megdönteni, a 3:45-ös maratoni szintidő alatt beérkezni.
Ennek tudatában terveztük meg a tempót és álltunk rövid – alig másfél órás – pihenő után 12:30-kor újra rajtvonalhoz, de már csak ketten Gáborral. A félmaratoni 21 km-es távra csupán 1:55-ös időt számoltunk és ez sikerült is.1:51-es idővel érkeztem meg Gábor után, aki a végén még bele is gyorsított így 1:48-al lépett át a célvonalon.
35 km-el a lábunkban az utolsó pihenőt tartottuk és próbáltuk az elégetett energiákat pótolni, hogy a 16:00 órás rajtra, az utolsó 7 km-re a legjobb állapotban érkezzünk. Talán jobb lett volna a félmaraton után még tovább futni, mert a reggel 10:00 órás rajttól már nagyon sok idő telt el, és a folyamatos öltözés, melegítés és levezetés eléggé elcsigázottá tett minket. Csak a szám segített; a mesebeli 7-es, ami a hátralévő kilométereket jelentette. 5 perc/km-es tempóval számolva ez már csak 35 perc. És így is lett. Gábor 33 perces ideje után két perccel megérkezve mind a ketten célba érkeztünk. A 42 195 méter hosszú táv megtételéhez Gábornak 3 óra 32 perc és 22 másodperc kellett, míg én 3:37:23-as idővel követtem őt.
A távon felül az igazi kihívást a verseny során a futamok között szűkre szabott idő jelentette illetőleg az időjárás miatt az öltözés és a melegítés jelentett némi kihívást, ám ezeket is sikerült megoldani. Jutalmunk a szépen kivitelezett befutóérem és a Villa Gréta Cukrászda finom süteményei lettek. Ismét elkísért minket Prekler János tagtársunk, aki fotóival próbálta meg visszaadni a verseny hangulatát.

Nagy Tibor

Média megjelenések:
http://www.futanet.hu/cikk/bhirek17-tavbol-is-sok-volt-hat-meg-futobol

KÉPEK!