Támogatóinknak köszönhetően évek óta sikerült részt vennünk egy-egy nemzetközi football tornán. Jó pár éve a horvátországi Poreč-ben megrendezett bajnokin vettünk részt, de az idén legnagyobb meglepetésünkre nem szervezték meg és értesítés sem jött, hogy miért nem. Ezért aztán amikor ez egyértelmű lett, elkezdtünk más lehetőség után nézni. Ekkor találtuk a belgiumi Lommel-ben szervezett Rendőr Futsal VB-t, mely november 24-28. közöttre volt meghirdetve. Időpontilag megfelelt, bár az egy hét távollétet megszervezni sokaknak problémás volt (ezért aztán az utazó csapat is a végén már csak a fele, azaz 8 fő volt a szokásosnak, holott pár új csapattagot is sikerült „igazolnunk”). De nem csak ez okozott gondot, hanem az is, hogy több támogatásra is szükségünk volt valamint a leglényegesebb, hogy ez eltér az általunk megszokott kispályás versenyektől. Azért aztán csak összeállt minden és leadtuk a nevezést a 35 év feletti öregfiúk kategóriában.
Így hát aztán november 24-én hétfőn 00:00 órakor elindultunk, hogy legyűrjük az 1200 km-t. Három rövid megállóval 12 óra alatt meg is érkeztünk. Miután kihajtogattunk magunkat a mikrobuszból és a csomagjainkat is kipakoltuk, kissé szétnéztünk a szálláshelyen, mely kb. 10 hektáros lehet, egy tórendszer körüli erdőben elhelyezett 1000 apartmanból áll, ahová kocsival nem is lehet behajtani. Csak gyalog vagy kerékpárral, esetleg elektromos golfkocsival lehet közlekedni.
Másnap 8:50-kor már játszottuk is az első meccset a Wells Legends-el, amit megnyertünk 3-0 arányban Völgyi Róbert és Wágner Zsolt (2x) találataival. A következőt 10:10-kor ugyanennyire elvesztettük a lengyel Straz G Sobieski-vel szemben. Ebédszünetet sem tarthattunk, mert 12:00-kor megint játszanunk kellett a francia Reims csapate ellen, amit megnyertünk 2:0-ra (Horváth Balázs, Tóth Gábor). Alighogy leültünk, már kezdhettünk is melegíteni, mert 13:20-kor következett a belga Brüsszel United elleni meccs, melyen 1:0-ra kikaptunk. Zuhanyzás és egy kis táplálék magunkhoz vétele után úgy döntöttünk, hogy megnézzük a nem messze lévő Antwerpen (Hollandia) belvárosát, ahol már elkezdték a karácsonyi fények felszerelését is.
Másnap csak délután voltak meccseink, ezért a reggeli után átruccantunk Eindhoven-be, ott is a PSV-nek otthont adó Philips stadionba. Megtekintettük a shop-múzeumot, és beültünk az első emeleten lévő kávézóba is. Innen van bejárás a VIP páholyba, ahová a kávézóba látogatók kimehetnek, amikor nincs meccs. Természetesen mi is készítettünk pár jó fotót. Visszafelé vettük az irányt és délután kettőkor 2:0-ra kikaptunk a tunéziai Tunis Nouvel-től; meglepetésünkre, ugyanis egyértelműen jobbak voltunk, de semmi nem ment be, nem jött össze. Kapufa, kapufa után, vagy pedig belerúgtuk a kapusba, pedig a hálóőrük nem volt egy ász. Aztán lesújtó 6:1-es (Kárász Ferenc) vereség az előző napon nagyon gyenge teljesítményt nyújtó United Nations-től. Az utolsó meccset 17:20-kor játszottuk a Későbbi tornagyőztes ellen, akiktől 2:0-s vereséget szenvedtünk (bár a csapat kezdett már összeérni). Este aztán lazításra fogtuk a csapatot és elmentünk a „camping” területén lévő kupola alatti fürdőbe (ez alatt a kupola alatt voltak még éttermek, üzletek is).
A 8 csapatos csoportból így aztán végül is 6. helyen mentünk tovább, ami azt eredményezte, hogy másnap korán kellett kelni, mert már 8:00-kor játszanunk kellett a francia Manosque ellen, amit 3:0-ra sikerült is hozni (Kárász Ferenc, Wágner Zsolt 2x). Ezzel bejutottunk a legjobb 16 közé! 10:20-kor következett a nyolcaddöntő, ahol az ellenfél a portugál GNR II volt. Ekkorra érett össze a csapatunk, de a későbbi ezüst érmes 2:1-el elbúcsúztatott minket a további részvételtől, pedig Kárász Ferenc szemfüles és lélekromboló találatát követően nagyon közel voltunk a kiegyenlítéshez és akár a nyeréshez is, hiszen az ellenfél rendesen megingott (veszekedtek is egymással rendesen).
Este későn végül megtudtuk az eredményeket. Korcsoportunkban 23 csapat közül a 9. helyezést értük el, ami igen kiváló eredmény, tekintve, hogy először vettünk rész futsal tornán és nem ebben a szabályrendszerben (játékosszám, labdaméret, stb.) játszanak a csapattagok.
Pénteken újra „nyakunkba vettük” az országutat, de most már kellemesen elfáradva, és pozitív élményekkel eltelve.
Sajnos a díjkiosztón a főszervező bejelentette azt is, hogy ezzel a jubileumi XX. Tornával befejezte a szervezést, nem lesz több torna (legalábbis az ő szervezésében), így hát más torna után kell néznünk.

Köszönjük a segítségüket a tornán való részvételt lehetővé tevő alábbi barátainknak: Babati Zoltán (Babati és Társa Kft.), Bánfi András és Péter (Dominó Trans Kft.), Bede György (Interpapír Kft.), Csébits Ferenc (Helios Kft.; Szarvasi Vas-Fémipari Zrt.), Horváth Balázs (Luce Innocente Kft.), Németh Árpád (Vasber Zrt), Ungvári Márton (Ungvári Kft.).